Ötödik lecke / Beşinci ders

A „Şimdiki zaman”, azaz a folyamatos jelenidő II. (folytatás)

Mint ahogy azt nyelvtanuláskor megszokhattuk, a tanulók általában már előre rettegnek, hogy mennyi bemagolni valójuk lesz a rendhagyó igék terén. Megnyugtatásul közlöm, hogy a török nyelv nem bővelkedik rendhagyó igékben. Térjünk is rá egyből, hogy arra a néhányra.

1. T betűre végződő igetövek:

Ahogy azt a múltkori leckében már a mássalhangzóra végződő igék jelen idejű ragozásánál megtanultuk, az igető utolsó szótagjának magánhangzóját figyelembe véve kiválasztunk egy a négyalakú toldalékok szabálya szerint megfelelő magánhangzót, amit a mássalhangzóra végződő igetőhöz kapcsolunk, majd ehhez illesztjük hozzá a -yor időjelet.

Azonban ezzel még nem fejeződött be a feladatunk, ugyanis a szótő t betűre végződik. Nem minden esetben, de előfordul, hogy az igető utolsó t betűje d-re változik.

gitmek = menni -> szótő: git-

seyretmek = nézni (pl. filmet, tv-t, stb.) -> seyret- -> seyrediyor

bahsetmek = említeni v-t, beszélni v-ről -> bahset- -> bashediyor

hapsetmek = bebörtönözni -> hapset- -> hapsediyor

hissetmek = érezni -> hisset- -> hissediyor

Viszont tagadó módban az „mu, mü, mi, mı” tagadó jel használatakor az igető utolsó t betűje nem változik.

 seyret- -> seyretmiyor = nem nézi, nem néz

bahset- -> bashetmiyor = nem beszél róla

hapset- -> hapsetmiyor = nem börtönzi be

hisset- -> hissetmiyor = nem érez, nem érzi

2. Az egy szótagos igék esete:

Az előző leckében említettem, hogy a magánhangzóra végződő igetövek nem változnak, akkor amikor megkapják a folyamatos jelenidő jelét, hanem a folyamatos jelenidő jele veszíti el az első magánhangzóját, hogy elkerülhető legyen a magánhangzótorlódás.

Az egy szótagos igék esetében viszont az igető veszíti el az utolsó magánhangzóját, mikor megkapja a folyamatos jelenidő jelét.

yemek  -> y + iyor  -> yiyor = eszik

demek  -> d + iyor  -> diyor = mond(ja)

Természetesen az ige tagadó alakban a szokott módon viselkedik, hiszen a tagadás jele (m), azaz egy mássalhangzó.

yemek  -> ye + m + iyor  -> yemiyor = nem eszik

demek  -> de + m + iyor  -> demiyor = nem mond(ja)

3. Összetett igék:

Vannak olyan igék a magyarban, amit a török nyelvben csak összetett igével tudunk kifejezni. Az összetett igék több szóból álló igeszerkezetek, amelyek egy főnévből, illetve egy segédigéből állnak. A török nyelvben a leggyakoribb segédigék az etmek, olmak és a yapmak.

Példák összetett igékre: elfogadni = kabul etmek, viccelni= şaka yapmak, folytatódni = devam etmek, dolgozni = iş yapmak, varázsolni = büyü yapmak, fékezni = fren yapmak, stb.

Ilyen esetekben természetesen csak a segédigét kell ragoznunk.

 Tagadó módban is minden ugyanúgy alakul, ahogy eddig megszoktuk.

Néhány példamondat:

Hediyeyi kabul etmiyorlar. = Nem fogadják el az ajándékot.

Telefon yavaş şarj oluyor. = Lassan töltődik a telefon.

Bu elbise kaç para ediyor? = Mennyibe kerül ez a ruha?

Film devam ediyor. = A film folytatódik.

Bu beni mutlu ediyor. Ez boldoggá tesz engem.

Onu rahatsız ediyor. = Zavarja őt.

Küçük çocuk şaka yapıyor. = A kisgyerek viccel.

Persze ezeknek a segédigének saját jelentésük is van. Mikor a saját jelentésükkel használjuk őket, akkor nem tekinthetőek segédigének.

Bana ne oluyor? = Mi történik velem?

Burada neler oluyor? = Mi folyik itt?

Sen ne yapıyorsun? = Mit csinálsz?

Melléknevek és főnevek jelen idejű használata

Vegyünk át először is néhány fontos melléknevet és főnevet.

küçük = kicsi	↔	büyük = nagy
genç = fiatal	↔	yaşlı = öreg
ucuz = olcsó	↔	pahalı = drága

Magyarként sokszor szembesülünk azzal a problémával, hogy mindenhová ki akarjuk tenni a létigét, azaz vagyok, vagy, vagyunk, stb., azonban a török nyelvből szinte kihalt a létige (imek), de megmaradtak a személyragjai, ezért ezeket kell a névszói (főnév, ill melléknév) állítmányhoz illesztenünk.

Ehhez az előző leckében már említett jelen idejű személyragokat kell használnunk.

A fenti genç = fiatal szó esetében azt tapasztaljuk, hogy amikor a „ç” betűt magánhangzó követi „c” betűvé alakul.

Szerencsénkre a török nyelv rendkívül logikusan viselkedik, így erre az esetre is van egy szabályunk. (Csak abban az esetben, ha a személyrag magánhangzóval kezdődik.)

 FONTOS!!!

Ugyanez érvényes a főnevekre és névszókra is.

damat = vőlegény  -> damadım = vőlegény vagyok de pilot -> pilotum = pilóta vagyok

dalgıç = búvár -> dalgıcım = búvár vagyok

erkek = férfi  -> erkeğiz = férfiak vagyunk

sahip = tulajdonos -> sahibim = tulajdonos vagyok

Van még egy dolog, amire oda kell figyelni, ha a szó magánhangzóra végződik és a személyrag magánhangzóval kezdődik, akkor egy “y” kötőhangot kell közéjük beszúrnunk.

akıllı = okos -> akıllıyım = okos vagyok, aşçı = szakács  -> aşçıyım = szakács vagyok

Jelenidejű példamondatok:

Mavi gözlü, sarı saçlı, yakışıklı bir genç adamsın. = Kék szemű, szőke hajú, jóképű fiatalember vagy.

Kırmızı, kısa bir etek giyiyorum. = Piros, rövid szoknyát viselek.

Uzun saçlı kız, yeşil bir araba satın alıyor. = A hosszú hajú kislány egy zöld autót vesz.

Orta şekerli Türk kahvesine esmer şeker koyuyor. = A közepesen édes török kávéjába barna cukrot tesz.

Akıllısın, güzelsin, zenginsin. Daha ne istiyorsun? = Okos vagy, szép vagy, gazdag vagy. Mit akarsz még?

Gyakorló feladatok:

1. Az alábbi mellékneveket ragozzátok el az összes számban és személyben folyamatos jelenidőben! pl. gazdag vagyok, gazdag vagy, ő gazdag, stb.

 ince = sovány, vékony

şişman = kövér

akıllı = okos

zayıf = sovány

zengin = gazdag

fakir = szegény

nazik = udvarias

tembel = lusta

çalışkan = szorgalmas

sabırlı = türelmes

2. Az alábbi foglalkozásokat ragozzátok el az összes számban és személyben folyamatos jelenidőben! pl. orvos vagyok, orvos vagy, ő orvos, stb.

 doktor = orvos

öğretmen = tanár

ressam = festőművész

asker = katona

garson = pincér

polis = rendőr

çiftçi = gazdálkodó

çoban = pásztor

denizci = tengerész

emlakçı = ingatlanközvetítő

Szerző: Kraus Zsófia

Az eredeti szöveg szakmai lektora: Nagy Judit

A Türkinfó oldalán megjelent nyelvlecke bővített változata.