Bátran törökül!

Negyedik nyelvlecke - gyakorló feladatok megoldásai

A 4. leckében belekezdtünk a folyamatos jelen idő tárgyalásába.

Lássuk csak, hogy mik is lettek az ehhez a témához kapcsolódó gyakorló feladatok megoldásai.

Gyakorló feladatok:

1. Fordítsátok le az alábbi mondatokat magyarra!

  1. Neler alıyorsun? = Miket veszel?
  2. Ne yapıyorsunuz? = Mit csináltok? / Ön mit csinál?
  3. Kek pişiriyor. = Süteményt süt.
  4. Kahvaltı yapıyoruz. = Reggelizünk.
  5. Oyun oynuyorlar. = Játszanak.
  6. Saç kesiyorum. = Hajat vágok.
  7. Çocuk büyüyor. = A gyerek növekszik.
  8. Öğrenciler ders çalışıyorlar. = A diákok tanulnak.
  9. Küçük çocuklar zıplıyorlar. = A kisgyerekek ugrálnak.
  10. Hasta öksürüyor. = A beteg köhög.

2. Ragozzátok el az alábbi igéket állító és tagadó formában mind kijelentő, mind pedig kérdő módban minden számban és személyben:

koşmak= futni

dinlemek= hallgatni

konuşmak=beszélgetni

beklemek= várni

kazanmak= nyerni

temizlemek= tisztítani

buluşmak= találkozni

people-2563683_640.jpg

koşuyorum

koşmuyorum

koşuyor muyum?

koşmuyor muyum?

koşuyorsun

koşmuyorsun

koşuyor musun?

koşmuyor musun?

koşuyor

koşmuyor

koşuyor mu?

koşmuyor mu?

koşuyoruz

koşmuyoruz

koşuyor muyuz?

koşmuyor muyuz?

koşuyorsunuz

koşmuyorsunuz

koşuyor musunuz?

koşmuyor musunuz?

koşuyorlar

koşmuyorlar

koşuyorlar mı?

koşmuyorlar mı?

 

girl-1990347_640.jpg

dinliyorum

dinlemiyorum

dinliyor muyum?

dinlemiyor muyum?

dinliyorsun

dinlemiyorsun

dinliyor musun?

dinlemiyor musun?

dinliyor

dinlemiyor

dinliyor mu?

dinlemiyor mu?

dinliyoruz

dinlemiyoruz

dinliyor muyuz?

dinlemiyor muyuz?

dinliyorsunuz

dinlemiyorsunuz

dinliyor musunuz?

dinlemiyor musunuz?

dinliyorlar

dinlemiyorlar

dinliyorlar mı?

dinlemiyorlar mı?

 

human-763156_640.jpg

konuşuyorum

konuşmuyorum

konuşuyor muyum?

konuşmuyor muyum?

konuşuyorsun

konuşmuyorsun

konuşuyor musun?

konuşmuyor musun?

konuşuyor

konuşmuyor

konuşuyor mu?

konuşmuyor mu?

konuşuyoruz

konuşmuyoruz

konuşuyor muyuz?

konuşmuyor muyuz?

konuşuyorsunuz

konuşmuyorsunuz

konuşuyor musunuz?

konuşmuyor musunuz?

konuşuyorlar

konuşmuyorlar

konuşuyorlar mı?

konuşmuyorlar mı?

 

womens-2694880_640.jpg

bekliyorum

beklemiyorum

bekliyor muyum?

beklemiyor muyum?

bekliyorsun

beklemiyorsun

bekliyor musun?

beklemiyor musun?

bekliyor

beklemiyor

bekliyor mu?

beklemiyor mu?

bekliyoruz

beklemiyoruz

bekliyor muyuz?

beklemiyor muyuz?

bekliyorsunuz

beklemiyorsunuz

bekliyor musunuz?

beklemiyor musunuz?

bekliyorlar

beklemiyorlar

bekliyorlar mı?

beklemiyorlar mı?

 

real-madrid-1395795_640.jpg

kazanıyorum

kazanmıyorum

kazanıyor muyum?

kazanmıyor muyum?

kazanıyorsun

kazanmıyorsun

kazanıyor musun?

kazanmıyor musun?

kazanıyor

kazanmıyor

kazanıyor mu?

kazanmıyor mu?

kazanıyoruz

kazanmıyoruz

kazanıyor muyuz?

kazanmıyor muyuz?

kazanıyorsunuz

kazanmıyorsunuz

kazanıyor musunuz?

kazanmıyor musunuz?

kazanıyorlar

kazanmıyorlar

kazanıyorlar mı?

kazanmıyorlar mı?

 

lego-568039_640.jpg

temizliyorum

temizlemiyorum

temizliyor muyum?

temizlemiyor muyum?

temizliyorsun

temizlemiyorsun

temizliyor musun?

temizlemiyor musun?

temizliyor

temizlemiyor

temizliyor mu?

temizlemiyor mu?

temizliyoruz

temizlemiyoruz

temizliyor muyuz?

temizlemiyor muyuz?

temizliyorsunuz

temizlemiyorsunuz

temizliyor musunuz?

temizlemiyor musunuz?

temizliyorlar

temizlemiyorlar

temizliyorlar mı?

temizlemiyorlar mı?

 

meeting-point-1295455_640.png

buluşuyorum

buluşmuyorum

buluşuyor muyum?

buluşmuyor muyum?

buluşuyorsun

buluşmuyorsun

buluşuyor musun?

buluşmuyor musun?

buluşuyor

buluşmuyor

buluşuyor mu?

buluşmuyor mu?

buluşuyoruz

buluşmuyoruz

buluşuyor muyuz?

buluşmuyor muyuz?

buluşuyorsunuz

buluşmuyorsunuz

buluşuyor musunuz?

buluşmuyor musunuz?

buluşuyorlar

buluşmuyorlar

buluşuyorlar mı?

buluşmuyorlar mı?

 

Szerző: Kraus Zsófia

Az eredeti szöveg szakmai lektora: Nagy Judit

A Türkinfó oldalán megjelent nyelvlecke bővített változata.

Negyedik nyelvlecke - Şimdiki zaman = folyamatos jelen idő

 hourglass-620397_640.jpg

Mikor használjuk ezt az igeidőt?

Ha valami éppen most, a jelenben, a beszéd pillanatában történik. Ez lehet egyszeri cselekvés, vagy olyan tevékenység, ami a közelmúltban kezdődött, de megszakítás nélkül éppen most a jelenben is tart.

pl. Most könyvet olvasok. = Şimdi kitap okuyorum.

2 órája könyvet olvasok. = 2 saatten beri kitap okuyorum.

Később látni fogjuk, hogy használják a közeljövőben bekövetkező cselekvések kifejezésére is.

Holnap elmegyek bevásárolni. = Yarın alışverişe çıkıyorum. (Persze ez esetben a jövő idő használata a megfelelőbb. Azaz Yarın alışverişe çıkacağım. De talán nem idegen ez tőlünk magyaroktól, hiszen mi is gyakran használunk jelen időt jövő idő kifejezésére.)

Térjünk rá a folyamatos jelen idő képzésére!

okumak = olvasni -> ebből a szótő az oku-

A „Şimdiki zaman”, azaz a folyamatos jelenidő jele a -yor.

  1. Amennyiben az igető mássalhangzóra végződik: az igető utolsó szótagjának magánhangzóját figyelembe véve kiválasztunk egy, a négyalakú toldalékok szabálya szerint megfelelő magánhangzót, amelyet a mássalhangzóra végződő igetőhöz kapcsolunk, majd ehhez illesztjük hozzá a -yor időjelet.

e, i (pl. iç-, kes-, geç-)

-i + yor

a, ı (pl. tak-, yap-, bak-)

-ı + yor

o, u (pl. koş-, tut-, dur-)

-u + yor

ö, ü (pl. gör-, döv-, sür-)

-ü + yor

 

Majd pedig a folyamatos jelen idő jele után kapcsoljuk a megfelelő személyragokat.

Személyes névmások

Személyragok

Ben

Én

-um

Sen

Te

-sun

O  

Ő

-

Biz

Mi

-uz

Siz

Ti /Ön/Önök

-sunuz

Onlar 

Ők

-lar

 

Vegyük példaként a „yapmak”, azaz csinálni ige jelen idejű, kijelentő módban ragozását:

yap + ıyor + um

csinálom

yap + ıyor + sun

csinálod

yap + ıyor

csinálja

yap + ıyor + uz

csináljuk

yap + ıyor + sunuz

csináljátok

yap + ıyor + lar

csinálják

 

Az ige tagadása: az igető utolsó szótagjának magánhangzóját figyelembe véve az igető után a -mı-, -mi-, -mu-, -mü- tagadó részecskét illesztjük, majd ehhez kapcsoljuk hozzá a folyamatos jelen idő -yor jelét és a megfelelő személyragot.

yap + mı + yorum

nem csinálom

yap + mı + yorsun

nem csinálod

yap + mı + yor

nem csinálja

yap + mı + yoruz

nem csináljuk

yap + mı + yorsunuz

nem csináljátok

yap + mı + yorlar

nem csinálják

 

  1. Azoknál az igetöveknél, amelyek ı, i, u, ü magánhangzóra végződnek, – a négyalakú végződések (magánhangzó-harmónia) szabályában szereplő magánhangzók –, az igetőhöz közvetlenül kapcsolódik a -yor időjel. Pl: oku-yor, uyu-yor, tanı-yor.

Ha az igető bármely más magánhangzóra végződik, pl. oyna-, gülümse-, izle-, söyle-, stb, akkor ezt a magánhangzót elvetjük, és az előző szótag magánhangzójához illő magánhangzót választunk, majd ehhez kapcsoljuk a -yor időjelet: oyn-u-yor, gülüms-ü-yor, izl-i-yor, söyl-ü-yor.

Tehát az „okumak” ige jelen idejű, kijelentő módban ragozása az alábbiak szerint alakul:

Oku + yor + um

Olvasok

Oku + yor + sun

Olvasol

Oku + yor

Olvas

Oku + yor + uz

Olvasunk

Oku + yor + sunuz

Olvastok/ Olvas (ön)/ Olvasnak (önök)

Oku + yor + lar

Olvasnak

 

Az ige tagadása: Megegyezik a korábban leírtakkal, tehát az igető után a -mı-, -mi-, -mu-, -mü- tagadó részecskét illesztjük, majd ehhez kapcsoljuk hozzá a folyamatos jelen idő -yor jelét és a megfelelő személyragot.

Oku + mu + yorum

Okumuyorum

Nem olvasok

Oku + mu + yorsun

Okumuyorsun

Nem olvasol

Oku + mu + yor

Okumuyor

Nem olvas

Oku + mu + yoruz

Okumuyoruz

Nem olvasunk

Oku + mu + yorsunuz

Okumuyorsunuz

Nem olvastok/Nem olvas (ön)/Nem olvasnak (önök)

Oku + mu + yorlar

Okumuyorlar

Nem olvasnak

 

Lássunk néhány példamondatot!

(BEN) Kitap okuyorum. = Könyvet olvasok.

(SEN) Makale yazıyorsun. = Cikket írsz.

(O) Çay içiyor. = Teát iszik.

(BIZ) Müzik dinliyoruz. = Zenét hallgatunk.

(SIZ) Gitar çalıyorsunuz. = Gitároztok./ Ön gitározik. / Önök gitároznak.

(ONLAR) Yüzüyorlar. = Ők úsznak.

 

Jelen idejű állító és tagadó kérdőmondatok képzése:

Tehát a kérdőmondatokban akkor szerepel az alábbi kérdőszócska, ha az adott mondatban az állítmány főnév vagy melléknév (névszó). Ez esetben a „-mu” kérdőszócskához kell hozzáillesztenünk a megfelelő személyragot.

Okuyor muyum?

Olvasok?

Okuyor musun?

Olvasol?

Okuyor mu?

Olvas?

Okuyor muyuz?

Olvasunk?

Okuyor musunuz?

Olvastok/ Olvas (ön)/ Olvasnak (önök)?

Okuyorlar mı?

Olvasnak?

 

Okumuyor muyum?

Nem olvasok?

Okumuyor musun?

Nem olvasol?

Okumuyor mu?

Nem olvas?

Okumuyor muyuz?

Nem olvasunk?

Okumuyor musunuz?

Nem olvastok/Nem olvas (ön)/Nem olvasnak (önök)?

Okumuyorlar mı?

Nem olvasnak?

 

Gyakorló feladatok:

1. Fordítsátok le az alábbi mondatokat magyarra! Vigyázat! Szótárazásveszély!

  1. Neler alıyorsun?
  2. Ne yapıyorsunuz?
  3. Kek pişiriyor.
  4. Kahvaltı yapıyoruz.
  5. Oyun oynuyorlar.
  6. Saç kesiyorum.
  7. Çocuk büyüyor.
  8. Öğrenciler ders çalışıyorlar.
  9. Küçük çocuklar zıplıyorlar.
  10. Hasta öksürüyor.

 

2. Ragozzátok el az alábbi igéket állító és tagadó módban minden számban és személyben:

koşmak= futni

dinlemek= hallgatni

konuşmak=beszélgetni

beklemek= várni

kazanmak= nyerni

temizlemek= tisztítani

buluşmak= találkozni

A következő leckében megismerjük a rendhagyó igék ragozását, valamint jelen idejű névszói állítmányú mondatokat képzünk.

Görüşürüz!!!

Szerző: Kraus Zsófia

Az eredeti szöveg szakmai lektora: Nagy Judit

A Türkinfó oldalán megjelent nyelvlecke bővített változata.

Harmadik nyelvlecke - Kérdőszavak

Harmadik lecke/ Üçüncü ders

Ebben a leckében a kérdőszavak témakörét vesszük, majd rátérünk a fontosabb főnévi igenevekre és igékre.

question-mark-2405197_640.jpg

Kérdőszó:
A módosítószó egyik fajtája, amely a mondanivaló egészének vagy egy részének tartalmára, annak megtörténtére kérdez rá, a mondat jelentéstartalmát módosítva ezzel. A kérdőszó csak a mondat szerkezetébe épülhet, önálló mondatértéke nincs.

A legfontosabb kérdőszavak tehát az alábbiak:

Ne? = Mi?

Neler? = Mik?

Kim? = Ki?

Kimler? = Kik?

Ne zaman? = Mikor?

Ne zamandan beri? = Mióta?

Ne kadar? = Mennyi?/ Mennyit?

Kaç? = Mennyi?

Kaç tane? = Hány darab?

Neden/ Niçin?/ Niye? = Miért?

Nasıl? = Hogyan?

Nerede? = Hol?

Nereden? = Honnan?

Nereye? = Hová?

Kimde? = Kinél?/ Kiben?

Kimden? = Kitől?/ Kiről?/ Kiből?

Kime? = Kihez?/ Kire?/ Kinek?

Kimin? = Kié?

Kimle? = Kivel?

FONTOS: Amennyiben a fenti kérdőszavak bármelyikét is tartalmazza az adott mondat, akkor már nem kell a „mu/mü/mi/mı” kérdőszócskát használnunk!

Bu ne? = Mi ez?

Bunlar neler? = Mik ezek?

Ne zamandan beri bekar? = Mióta szingli?

Neden mavi? = Miért kék?

Kaç tane sandalye var? = Hány darab szék van?

Beyaz ekmek kaç kalori? = A fehér kenyér hány kalória?

Ahhoz, hogy összetettebb mondatokat tudjuk alkotni, meg kell ismernünk néhány alapigét és főnévi igenevet is.

A török főnévi igeneveket -mak vagy -mek képzővel képezzük. Szerepük hasonló a magyar nyelvben megszokotthoz, azaz elvontan fejeznek ki valamilyen cselekvést, történést, létezést vagy állapotfogalmat. Minden igéből képezhető főnévi igenév (pl. enni, inni stb.) Átmeneti jellegű szófaj, ezért igei és névszói tulajdonságai egyaránt vannak.

Tehát, ha a főnévi igenévről eltávolítjuk a mak-ot vagy mek-et, megkapjuk az ide szótövét. Ez azért fontos számunkra, mert mindig ez lesz a kiindulópontunk. Az ige szótövéhez ragasztjuk majd hozzá az igeidő jelét, és ahhoz pedig a megfelelő személyragot. A főnévi igenevek végződése szintén a kétalakú toldalékok szabályán alapszik.

e, i, ö, ü (pl. ödemek = fizetni)

Tehát ez esetben az ige szótöve az öde-

-mek

a, ı, o, u (pl. yapmak = csinálni)

Tehát ez esetben az ige szótöve a yap-

-mak

 

A felszólító mód egyes szám 2. személyű alakja (te) megegyezik az igék szótövével, így azokat az igetövekkel egyidejűleg meg tudjuk tanulni.

Azaz: düşünmek = gondolkodni -> düşün = gondolkodj!

koşmak->koş = fuss!

yürümek-> yürü = sétálj, gyalogolj!

okumak-> oku = olvass!

yazmak-> yaz = írj!

yemek -> ye = egyél!

içmek -> iç = igyál!

konuşmak -> konuş = beszélj!

gülümsemek -> gülümse = mosolyogj!

tokalaşmak = kezet rázni

oyun oynamak = játszani --- oyun oyna =

üzülmek = szomorkodni

yüzmek = úszni ---

 

Szerző: Kraus Zsófia

Az eredeti szöveg szakmai lektora: Nagy Judit

A Türkinfó oldalán megjelent nyelvlecke bővített változata.

A második lecke gyakorló feladatainak a megoldásai

Megoldókulcs a 2. leckéhez

vankahvalti.jpg

 A képen egy olyan török reggelit láthattok, ami Van városa környékéről származik. Persze ma már mindenütt elterjedt egész Törökország területén. A Van-i reggeli jellegzetessége az, hogy egyszerre rengeteg féle étel kerül az asztalra. Mit is tartalmaz tehát pontosan?

1. Fel tudnátok sorolni a fenti kép alapján több mint 5 reggeli összetevőt?

Van esetleg olyan, amit nagyon szerettek, de eddig egyik képen sem szerepel?

bal = méz

kaymak = tejszín

süt = tej

tereyağı = vaj

yumurta = tojás

özel Van pidesi = Van-ra jellemző speciális pita

ekmek = kenyér

lavaş = leginkább az indai rotihoz hasonló, kovásztalan lepénykenyér

cacık = a görög konyhában ismert tzatzikihez hasonló joghurtos uborka saláta

tahin = tahini

pekmez = mustméz

kavurmalı yumurta = pirított marhahúsos tükörtojás

otlu peynir = zöldfűszeres sajt

menemen = lecsó

zeytin = olivabogyó

reçel = lekvár

taze ve eski kaşar peyniri = friss és érlelt sajt (leginkább a trappista sajthoz hasonlít)

domates = paradicsom

biber = paprika

ceviz = dió

kuru üzüm = mazsola

kuru kayısı = szárított sárgabarack

murtuğa = tojásból, lisztből és vajból álló keverék, melyet rézedényben olívaolajon pirítanak készre.

 

  1. Vajon többesszáma tudjátok-e tenni őket? Lássunk közülük néhányat!

yumurta = tojás → yumurtalar = tojások

zeytin = olivabogyó → zeytinler = olivabogyók

domates = paradicsom  →   domatesler = paradicsomok

süt = tej → sütler = tejek (bár ezt nem igazán használjuk többesszámban)

biber = paprika → biberler = paprikák

kaşar peyniri = világos színű félkemény sajt, ami leginkább a trappista sajtra emlékeztet → kaşar peynirler = trappista sajtok

ekmek = kenyér → ekmekler = kenyerek

 

Szerző: Kraus Zsófia

Az eredeti szöveg szakmai lektora: Nagy Judit

A Türkinfó oldalán megjelent nyelvlecke bővített változata.

 

Második lecke - Tanulás egy finom török reggeli mellett! Mi is lehet ennél jobb?

Második lecke/ İkinci ders

Az előző leckében megismertük a különböző üdvözlési formákat és azok használatát, valamint egy rövid párbeszédet is végig vettünk.

Itt az ideje, hogy megtanuljunk néhány alapvető főnevet, majd pedig a frissen elsajátított szavakkal megalkossuk az első mondatainkat. Arra gondoltam, hogy a már sokunk számára ismerős török reggelin keresztül vezetlek be titeket a főnevek világába. Tehát mit is tartalmaz egy török reggeli, azaz Türk kahvaltısı?

olive-2613999_640.jpg

zeytin = olivabogyó

egg-2747445_640.png

yumurta = tojás

bread-1281053_640.jpg

ekmek = kenyér

 

 

 

turkish_egg_dish_menemen.jpg

menemen = lecsó

butter-1957621_640.jpg

tereyağı = vaj

honey-1006972_640.jpg

bal = méz

 

 

 

kitchen-775746_640.jpg

omlet = rántotta

tee-73748_640.jpg

çay = tea

cup-of-coffee-455423_640.jpg

kahve = kávé

cucumber-685704_640.jpg

salatalık = uborka

jam-2441824_640.jpg

reçel = lekvár

greek-feta-cheese-3548_640.jpg

peynir = sajt

 

Ezeken kívül természetesen még számtalan más dolog is lehet benne, de ennyi egyelőre elég nekünk.

Most pedig térjünk át a nyelvtanra. Pontosabban a mutató szavakra.

A török nyelvben nem csak kettő, hanem három alap mutatószót használnak.

bu

ez

bunlar

ezek

şu

„távolabbi ez”

şunlar

„távolabbi ezek”

o

az

onlar

azok

Ez a megkülönböztetés akkor lehet hasznos, amikor pl. belépünk egy szobába és közvetlenül előttünk áll egy szék, amögött egy asztal, amögött pedig egy szekrény; és mi pontosan rá tudunk, mutatni, hogy hol van a szemüveg, amit keresünk. Így az, akitől kérjük a szemüvegünket egyből tudja, hogy honnan kell elvennie.

Persze fordításkor nem tudjuk majd másként fordítani, mint ez vagy az.

Most pedig a korábban megismert főnevekkel és mutatószavakkal alkossunk mondatokat!

Bu bal. = Ez méz.

Şu kahve. = Ez kávé.

O reçel. = Az lekvár.

Ahogy látjuk ezek kijelentő mondatok. Hogyan lesznek vajon ezekből kérdőmondatok?

A mu/mü/mi/mı kérdőszócskák használatával alkothatunk kérdőmondatokat.

Bu bal mı? = Ez méz?

Şu kahve mi? = Ez kávé?

O reçel mi? = Ez lekvár?

A fenti kérdőszócskák leginkább a magyar “-e” kérdőszóhoz hasonlítanak, tehát nincs saját jelentéstartalmuk, csak jelentésmódosító szerepük van. Azokban a mondatokban, melyekben az állítmány főnév, vagy melléknév (névszó), az állítmányra a mı, mi, mu, mü kérdőszócskával kérdezünk rá.

Ebből következik, hogy mikor? miért? stb. kérdőszavak sohasem szerepelnek a mu/mü/mi/mı kérdőszócskákkal egy mondatban! Az első bevezető leckében említett magánhangzó harmónia alapján döntjük el, hogy melyik kérdőszócskát kell használnunk az adott mondatban. Tagadó mondatokat pedig a „değil” szó használatával alkothatunk.

e, i (pl. ekmek = kenyér)

-mi (bu ekmek mi? = ez kenyér?)

a, ı (pl. çay = tea)

-mı (o çay mı? = az tea?)

o, u (pl. kakao = kakao)

-mu (bu kakao mu? = ez kakaó?)

ö, ü (pl. süt = tej)

-mü (o süt mü? = az tej?)

 

coffee-386878_640.jpg

Bu süt mü?  (Ez tej?)

Hayır, bu süt değil. Bu kahve (Nem. Ez nem tej. Ez kávé.)

milk-2474993_640.jpg

Bu süt mü? (Ez tej?)

Evet, bu süt. (Igen. Ez tej)

 

fit-1905731_640.jpg

O sıcak çikolata mı?  (Az forrócsoki?)

Hayır, o sıcak çikolata değil. O yoğurt. (Nem. Az nem forrócsoki. Az joghurt.)

hot-chocolate-1058197_640.jpg

O sıcak çikolata mı? (Az forrócsoki?)

Evet, o sıcak çikolata. (Igen. Az forrócsoki.)

Mi történik akkor, ha nem egy tárgyra akarunk rákérdezni, hanem többre is? A főnevek többesszámba tétele rendkívül egyszerű. Továbbra is a magánhangzó harmónia szabályát alkalmazzuk, de ez esetben a kétalakú toldalékok szabályát választjuk. Azaz:

e, i, ö, ü (pl. ekmek = kenyér)

-ler (ekmekler = kenyerek)

a, ı, o, u (pl. portakal = narancs)

-lar (portakallar = narancsok)

A török nyelvben az élettelen alanyokhoz tartozó állítmányok esetében nem teszik egyszerre a mutatószót és a főnevet többesszámba.

apples-490474_640.jpg

Bunlar elma mı? (Ezek almák?)

Evet, bunlar elma. (Igen. Ezek almák.)

figs-1620590_640.jpg

Bunlar elma mı? (Ezek almák?)

Hayır, bunlar elma değil. Bunlar incir. (Nem. Ezek nem almák. Ezek fügék.)

raspberries-2431029_640.jpg

Onlar ahududu mı? (Azok málnák?)

Evet, onlar ahududu. (Igen. Azok málnák.)

plum-1690579_640.jpg

Onlar ahududu mı? (Azok málnák?)

Hayır, onlar ahududu değil. Onlar erik. (Nem. Azok nem málnák. Azok szilvák.)

 


Gyakorló feladat

Írjátok le az alábbi a reggeli összetevőit!

Továbbá keressétek ki a szótárból a korábban még nem említett kimaradt pár alapanyagot. (paradicsom, paprika, szárított sárgabarack, mustméz, tahini)

vankahvalti.jpg 

Vajon többesszáma tudjátok-e tenni őket? Várom a megoldásaitokat.

 

Szerző: Kraus Zsófia

Az eredeti szöveg szakmai lektora: Nagy Judit

A Türkinfó oldalán megjelent nyelvlecke bővített változata.

Az első lecke megoldásai

Az 1. lecke gyakorló feladatainak megoldásai:

connect-2777620_640.png

  1. Írjátok a szavak és kifejezések mellé törökül a jelentésüket!
  2. Szia!  - Merhaba
  3. Jó estét! (általános forma) - İyi akşamlar!
  4. Jó reggelt!  - Günaydın!
  5. Jó utat! (általános forma) - İyi yolculuklar!
  6. Hogy vagy?  - Nasılsın?
  7. Örülök, hogy találkoztunk. - Tanıştığımıza memnun oldum.
  8. Hogy hívnak? - Senin adın ne?
  9. Viszontlátásra! - Görüşmek üzere!
  10. Szép álmokat! - İyi uykular!
  11. Üdvözlöm! - Hoş geldiniz!

 

  1. Most pedig fordítsátok le magyarra az alábbiakat!
  2. Tünaydın! - Kellemes délutánt!
  3. Hoşça kalın! - Viszontlátásra!
  4. Selamlar! - Üdvözletem!
  5. Adın ne? - Mi a neved?
  6. Ben de memnun oldum! - Én is örülök, hogy megismerhettelek.
  7. Yolun açık olsun! - Jó utat?
  8. İyi geceler! - Jó éjszakát!
  9. Görüşmek üzere! - Viszontlátásra!
  10. Güle güle! - Viszontlátásra! (a helyszínen maradó fél mondja)
  11. Teşekkür ederim. - Köszönöm szépen.

 

  1. Írjátok be a hiányzó betűket az alábbi szavakba és kifejezésekbe!

M_R_A_A!                                - MERHABA!

İY_  G_CE__R!                           - İYİ GECELER!

HO_ GE_D_N_Z!                       - HOŞ GELDİNİZ!

NAS_LS_N?                               - NASILSIN?

GÜ_AY__N!                               - GÜNAYDIN!

 

Szerző: Kraus Zsófia

Az eredeti szöveg szakmai lektora: Nagy Judit

A Türkinfó oldalán megjelent nyelvlecke bővített változata.

Olvasásra érdemes török internetes hírportálok, online magazinok

Az alábbiakban kísérletet teszek rá, hogy valamelyest bemutassam a nyelvtanulók számára érdekes cikkeket, híreket megjelentető török weboldalakat.

man-791049_640.jpg

A főbb online hírportálok az alábbiak:

CNN Türk: https://www.cnnturk.com/

Habertürk: www.haberturk.com/

Milliyet: www.milliyet.com.tr

Sabah: www.sabah.com.tr

Hürriyet: http://www.hurriyet.com.tr/

Cumhuriyet: www.cumhuriyet.com.tr

board-2433989_640.jpg

Pszichológiai és egészségtudatossággal kapcsolatos online magazinok:

https://www.psikolojim.com.tr/

http://www.saglikveyasamdergisi.com.tr/

http://www.sadehayat.com/

http://www.womenshealth.com.tr/

http://www.menshealth.com.tr/

 

book-2679503_640.jpg

Női online magazinok:

 http://www.elle.com.tr/

http://www.elele.com.tr/

http://www.burda.com.tr/

http://vogue.com.tr/

http://www.cosmopolitanturkiye.com/

http://www.seninle.com.tr/

http://www.tesetturgiyim.com/tesettur/hayyat-dergi

books-1655783_640.jpg

Kultúrával, történelemmel foglalkozó online magazinok

http://www.tempomag.com.tr/

http://www.lacivertdergi.com/

http://www.sabitfikir.com/

http://www.arkapencere.com/

http://trdergisi.com/en/home/

http://www.derintarih.com/

http://www.tarihdergi.com/arsiv

 

travel-1749508_640.jpg

Utazással kapcsolatos online magazinok

https://www.atlasdergisi.com/

http://www.foodandtravel.com.tr/

http://www.istanbullife.com.tr/

 https://yoldaolmak.com/

https://www.uzakrota.com/

http://yachtlifetravel.net/

http://www.navigatour.net/seyahat/

Első lecke - Üdvözlés, búcsúzás

Első lecke / İlk Ders

Kedves olvasóim!

Ez a lecke a különböző üdvözlési formákkal fog foglalkozni, valamint végig vezetlek benneteket egy egyszerű párbeszéden is.

hello-1502369_640.png

Az univerzális köszönési forma a Merhaba = Szia/ Üdvözletem. Ezt már mindannyian ismeritek. Bármilyen napszakban alkalmazható. Még akkor is, ha először látjátok az illetőt. A mi „szia” szavunknál általánosabb, nem (csak) tegező forma, így időseket is köszönthettek így, de természetesen, ha szeretnétek árnyaltabban és udvariasabban fogalmazni, akkor megvannak erre a megfelelő kifejezések.

Lássuk csak:

İyi sabahlar! = Jó reggelt! (Egészen korán reggel.)

Günaydın! = Jó reggelt!

İyi günler! = Jó napot!

Tünaydın! = Kellemes délutánt! (Ritkábban használják.)

İyi akşamlar! = Jó estét!

İyi geceler! = Jó éjszakát!

İyi uykular! = Szép álmokat! (Igazából szó szerint jó alvást jelent.)

Tatlı rüyalar! = Szép álmokat! (Édes álmokat!)

Allah rahatlık versin! = Nyugodalmas jó éjszakát! (Az egészen vallásos réteg használja. Egy nem muszlim ember szájából kicsit furcsán hangzik, de persze, használhatjátok, amennyiben úgy érzitek.)

Hoş geldin! = Üdvözöllek!

Hoş geldiniz! = Üdvözlöm! (Magázódó forma vagy TSZ 2. személyben (önök/ti) használatos többes eset Üdvözlöm önöket! / Üdvözöllek titeket! Formálisabb helyzetben használjuk.)

Hoş bulduk! = Üdvözlöm! (Az a személy, akihez a Hoş geldin(iz)! kifejezést intézik ezzel az üdvözléssel válaszol.)

Selam/ Selamlar! = Szia(sztok)!/ Üdvözletem! (A Merhabá-hoz hasonlít. Inkább olyan szituációban használjuk, ahol már ismerjük a jelenlévőket.)

A török emberek nagy tiszteletet mutatnak az időseik felé, így érdemes odafigyelnünk, hogy mi is így tegyünk. Ezen kívül tisztelet övezi még a tanárokat, orvosokat, ügyvédeket, bírókat is, továbbá az állami szektorban dolgozókat. Természetesen az a leghelyesebb, ha minden helyzetben odafigyelünk a viselkedésünkre, mert így velünk is tisztelettel viselkednek majd.

 father-551921_640.jpg

Elköszönéskor az alábbiak használatosak:

Görüşürüz! = Viszontlátásra! (A legáltalánosabb forma. Időseknél azért, ha lehet, a 2. formát használjuk.)

Görüşmek üzere! = A mielőbbi viszont látásra! (Idősektől való elköszönésnél vagy formális helyzetben használjuk.)

Hoşca kal! = Minden jót! (Az elköszönő fél mondja. Egy kicsit formálisabb, mint a “görüşürüz”.)

Hoşça kalın! = Minden jót! (magázódó vagy TSZ 2. személyben (önök/ti) használatos többes eset.)

Güle güle! = Minden jót! (A találkozás helyszínén maradó fél mondja.)

Allahaısmarladık! = Viszontlátásra! (A vallásos réteg használja.)

İyi günler! = Szép napot! (Elköszönéskor is mondhatjuk.)

İyi yolculuklar! = Jó utat! (A leggyakrabban használt köznyelvi elköszönési forma.)

Yolun açık olsun! = Jó utat!

Yolunuz açık olsun! = Jó utat! (Magázódó vagy TSZ 2. személyben (önök/ti) használatos többes eset.)

Kulturális érdekesség:

Su gibi git, su gibi gel! = Jó utat! (Török szokás szerint az elutazó után egy pohár vizet öntenek, hogy könnyű legyen az útja. “Könnyű utad legyen, mint ahogy a víz folyik, és úgy is térj vissza.” szabadfordításban)

 

men-1979261_640.jpg

Most pedig következzen egy egyszerű párbeszéd törökül és magyarul, amit megismerkedéskor tudtok használni.

Derya: Merhaba!

Anna: Merhaba!

Derya: Nasılsın?

Anna: Teşekkür ederim. İyiyim. Sen nasılsın?

Derya: Ben de iyiyim. Adın ne?

Anna: Adım Anna. Senin adın ne?

Derya: Adım Derya.

Anna: Memnun oldum.

Derya: Ben de memnun oldum.

Anna: Görüşürüz.

Derya: Görüşürüz.

 

Derya: Szia!

Anna: Szia!

Derya: Hogy vagy?

Anna: Köszönöm szépen jól vagyok. Te hogy vagy?

Derya: Én is jól vagyok. Mi a neved?

Anna: Anna vagyok. És mi a te neved?

Derya: Derya vagyok.

Anna: Örülök, hogy megismerhettelek.

Derya: Én is örülök, hogy megismerhettelek.

Anna: Viszlát!

Derya: Viszlát!

 

Gyakorló feladatok:

  1. Írjátok a szavak és kifejezések mellé törökül a jelentésüket!
  2. Szia!
  3. Jó estét! (általános forma)
  4. Jó reggelt!
  5. Jó utat! (általános forma)
  6. Hogy vagy?
  7. Örülök, hogy találkoztunk.
  8. Hogy hívnak?
  9. Viszontlátásra!
  10. Szép álmokat!
  11. Üdvözlöm!
  12. Most pedig fordítsátok le magyarra az alábbiakat!
  13. Tünaydın!
  14. Hoşça kalın!
  15. Selamlar!
  16. Adın ne?
  17. Ben de memnun oldum!
  18. Yolun açık olsun!
  19. İyi geceler!
  20. Görüşmek üzere!
  21. Güle güle!
  22. Teşekkür ederim.
  23. Írjátok be a hiányzó betűket az alábbi szavakba és kifejezésekbe!

M_R_A_A!

İY_  G_CE__R!

HO_ GE_D_N_Z!

NAS_LS_N!

GÜ_AY__N!

 

Szerző: Kraus Zsófia

Az eredeti szöveg szakmai lektora: Nagy Judit

A Türkinfó oldalán megjelent nyelvlecke bővített változata.

Bevezető török nyelvlecke

Török nyelvtanturkey-2167847_1920.jpg

Bevezetés 

A török nyelv az urál-altaji nyelvcsaládba tartozik. Törökország, Észak-Ciprus, Bosznia-Hercegovina hivatalos nyelve, továbbá Romániában, Macedóniában, Koszovóban és Irakban helyi nyelvként ismerték el. A török nyelvnek több dialektusa is van. Habár ezek a dialektusok valamelyest különböznek egymástól a Törökország különböző területeiről származók mégis teljes mértékben megértik egymást.

A török nyelv főbb jellemzői az alábbiak:

  1. A magyar nyelvhez hasonlóan toldalékoló nyelv.
  2. Nem használ előtoldalékokat pl. igekötőket.
  3. Míg a szótövekhez különböző képzőket illesztünk a szótövek jelentős mértékben nem változnak meg. Figyelmet érdemel a képzők és ragok gazdagsága.
  4. A szavak sorrendjét figyelembe véve: a jelzőként használt mellékneveket a jelzett szavak elé tesszük. pl. piros alma (kırmızı elma). A számnevek után található szavak nem veszik fel a többesszám jelét pl. öt testvér (beş kardeş).
  5. Egy mondaton belül a mondatrészek általában az időhatározó-helyhatározó-alany-tárgy-állítmány (IH-HH-A-T-Á) sorrendet követik. Természetesen ettől el is térhetnek. Mint, ahogy ezt a magyar nyelvben is tapasztalhatjuk, a mondatrészek felcserélése megváltoztatja a mondat eredeti jelentését.
  6. A szavaknak nincs nyelvtani neme. Ennek következtében a mondatokban a szakvak neméből adódó különbözőségeket nem tüntetünk fel.
  7. A névszói állítmányú mondatokra kérdőszócskát tartalmazó kérdéssel kérdezünk rá.
  8. A szavakban található magánhangzóknak fontos szerepe van a toldalékolásban.
  9. A főnévragozás hat esetet ismer (alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, közelítő/részes eset, helyhatározó eset és távolító eset).
  10. A török nyelv a hagyományos három igeidő mellett összetett igeidőket is használ (akár csak az angol vagy német nyelv).

Ábécé

A török nyelv leírásához az arab ábécét használták a 13. századtól egészen 1928. november 28-áig, amikor Mustafa Kemal Atatürk hivatalossá tette a latin betűs (európai) írást, az arab írás használatát pedig megtiltotta. Az országban mindenkinek kötelező volt megtanulnia az új írást, Atatürk maga is járta az országot táblával és krétával, és több városban, faluban is maga tanította a népnek az új ábécét.

A török abc 29 betűből áll. Ebből 21 mássalhangzó, 8 magánhangzó. Egyedi karaktereket is tartalmaz, melyek a ç ğ ş ö ü. A w, q és az x betűket pedig nem használják.

A török ábécé fonetikus, azaz úgy írjuk, ahogy olvassuk, de előfordul benne néhány kivétel.

A török abc betűi:

a b c ç d e f g ğ h i ı j k l m n o ö p r s ş t u ü v y z

A B C Ç D E F G Ğ H İ I J K L M N O Ö P R S Ş T U Ü V Y Z

A török nyelvben korábban megkülönböztettek további két magánhangzót: az â-t (şapkalı a) (ejtése, mint a magyar á) például hâlâ = még mindig, rüzgâr = szél, kâğıt = papír, valamint az î-t, ami a hosszú [í] hangot jelölte, például askerî =katonai, dinî = vallási, ailevî = családi, de ma már egyiket sem használják hivatalosan.

  • A betűk kiejtése példákkal:

a

[a] ana [ana] = anya, abla [abla] = nővér, ayna [ajna] = tükör

b

[be] baba [baba] = apa, badem [badem] = mandula, bahçe [bahcse]= kert

ç

[cse]: çok [csok] = sok, çatal [csatal] = villa, çikolata [csikolata] = csokoládé

c

[dzse]: can [dzsan] = lélek, cadde [dzsadde] = út, cin [dzsin] = dzsinn

d

[de]: damla [damla] = csepp, dedikodu [dedikodu] = pletyka, deve [deve] = teve

e

[e]: Szótagvégi /m, n, l, r, z/ betűk előtt a magyar e-nél nyíltabb /æ/ (ben = én, gel = gyere), eɡyébként a magyar e-nél zártabb /e/ (beni = engem, gelin = jöjjön <magázó>)

f

[fe]: fil [fil] = elefánt, filiz [filiz] = hajtás, fabrika [fabrika] = gyár

g

[ge]: gemi [gemi] = hajó, genç [gencs] = fiatal, gelenek [gelenek] = hagyomány

ğ

Ezzel a betűvel soha nem kezdődik török szó.

Magas magánhangzó után halvány [j]: eğer [ejer] = ha
Mély magánhangzó után néma: ağaç [aacs] = fa, s ha ilyenkor szótagzáró helyzetben van, megnyújtja az előtte álló magánhangzót (pótlónyúlás): oğlu [ólu] =a fia

(Mivel ez a betű sokaknak okoz fejtörést a Türkinfós eredeti leckémet további példákkal egészítettem ki.)

kağıt [kaɯt] = papír, uğur [uːr] = szerencse, talizmán, kabala

uğur böceği [uːr bödzseji] = katicabogár, iğne [ijne] = tű, fullánk, injekciós tű, ağ [aː] = háló, hálózat, örümcek ağı [örümdzsek aːɯ] = pókháló

h

[he] halk [halk] = nép, halı [halш] = szőnyeg, harem [harem] = hárem

i

[i] ilk [ilk] = első, inek [inek] = tehén, İngiliz [ingiliz] = angol (személy)

ı

Ajakkerekítés nélküli u. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) szerint [ш] a jele. Olyan mintha egy torok ö hangot mondanánk. Például: sıfır [szшfшr] = nulla.

lásd: https://en.wikipedia.org/wiki/Close_back_unrounded_vowel

(Ezt a bejegyzést is kiegészítettem.)

ıspanak [ɯszpanak] = spenót, ıslak [ɯszlak] = nedves, vizes,

ıslak mendil [ɯszlak mendil] = nedves törlőkendő,

ıhlamur [ɯhlamur] = hárs(fa), ılık [ɯlɯk] = langyos

j

[zs]: jeton [zseton]= zseton, jöle [zsöle] = zselé, jaguar [zsaguar] = jaguár

k

[ke]: kelime [kelime] = szó, kanat [kanat] = szárny, kitap [kitap] = könyv

l

[le]: lahana [lahana] = káposzta, leylek [lejlek] = gólya, lezzet [lezzet] = íz

m

[me]: makarna [makarna] = tészta, maymun [majmun] = majom, mantar [mantar] = gomba

n

[ne]: numara [ numara] = szám, nerede [nerede] = hol (kérdőszó), nohut [nohut] = csicseriborsó

o

[o]: Ocak [odzsak] = január, ofis [ofisz] = iroda, oda [oda] = szoba

ö

[ö]: önemli [önemli] = fontos, örnek [örnek] = példa, öğrenci [őrendzsi] = diák

p

[pe]: pasta [paszta] = sütemény, patates [patatesz] = burgonya, Peşte [Peste] = Pest

r

[re]: Magánhangzó előtt mint a magyar r: para [para] = pénz, szótaɡ végén lágyabban, az anɡol r-hez hasonlóan ejtik [ɹ]: arkadaş [arkadas] = barát; szó elején és végén pedig réshanggá is válhat: szó elején ez a réshang zöngés [ɾ̝]: resim [reszim] = kép, szó végén pedig zöngétlen [ɾ̝̊]: onlar = ők

s

[sz]: masal [maszal] =mese, masa [masza] = asztal, marangoz [marangoz] = asztalos

ş

[s]: şu [su] = az (mutató névmás), şemsiye [semszije] = esernyő, şempanze [şempanze] = csimpánz

t

[te]: testere [tesztere] = fűrész, tencere [tendzsere] = lábas, teknik [teknik] = műszaki

u

[u]: usta [uszta] = mester, uçak [uçsak] = repülő, uzman [uzman] = szakértő

ü

[ü]: üniversite [üniverszite] = egyetem, üç [ücs] = három, üçgen [ücsgen] = háromszög

v

[ve]: Labiodentális (a felső fogsor és az alsó ajak közelítésével képzett) félhangzó [ʋ]: Avrupa [kb.: avrupa] = Európa, zöngétlen mássalhangzó után [v]: cetvel [dzsetvel] = vonalzó

y

[je]: yağmur [jámur] = eső, yalan [jalan] = hazugság, yumurta [jumurta] = tojás

z

[ze]: zeki [zeki] = zseni, zaman [zaman] = idő, zehir [zehir] = méreg

 

Magánhangzók szerepe

A török nyelvben a magánhangzóknak rendkívül fontos szerepe van. Ugyanis a szavak toldalékolásánál figyelembe kell vennünk az adott szó utolsó szótagjában szereplő utolsó magánhangzó hangrendjét. A török nyelvben is, akár csak a magyarban, megkülönböztetnek magas (e, i, ö, ü) és mély hangrendű (a, ı, o, u) magánhangzókat.

Példa a magánhangzók hangrendjének fontosságára:

A többesszám jelének (-lar, -ler) használata esetén (kétalakú toldalékok szabálya):

e, i, ö, ü (pl. çiçek = virág)

-ler (çiçekler = virágok)

a, ı, o, u (pl. kitap = könyv)

-lar (kitaplar = könyvek)

 

A kérdőszó használata esetén (négyalakú toldalékok szabálya):

e, i (pl. inek = tehén)

-mi (inek mi? = tehén?)

a, ı (pl. kitap = könyv)

-mı (kitap mı? = könyv?)

o, u (pl. bu = ez)

-mu (bu mu? = ez az?)

ö, ü (pl. müdür = igazgató)

-mü (müdür mü? = igazgató?)

 

Tapasztalataim szerint a törökül tanuló magyaroknak eleinte nehézséget okoz a „ı” betű kiejtése. Erre a hangra azonban oda kell figyelnünk, ugyanis amennyiben hagyományos „i” betűnek ejtjük könnyen félre tudnak minket érteni. pl. sakin = nyugodt, de sakın = nehogy…! (nehogy megtedd!, nehogy megidd!, stb.).

Továbbá a korábban említett „â” (şapkalı a) helyes használata is fontos. pl.  kar = hó, de kâr = haszon; vagy hala = apai nagynéni, de hâlâ = még mindig, továbbra is.

 

Szerző: Kraus Zsófia

A Türkinfó oldalán megjelent nyelvlecke bővített változata.

A török tanulást segítő weboldalak

Eleinte sokunk szembesült azzal a problémával, hogy nincsenek fent az interneten magyar nyelvű tananyagok.

Valahonnan azonban így is el kell indulni.

Melyek azok az oldalak, amik segítségünkre lehetnek?

student-849825_640.jpg

Először is lássuk az online szótárakat!

Az én nagy kedvencem a http://tureng.com/en/turkish-english

Azért szeretem annyira, mert nem csak a hagyományos jelentéseit adja ki a szavaknak, hanem a speciális, szakági alkalmazásait is, valamint össze van kötve a Google képszolgáltatásával a török és angol Wikipédiával és egynyelvű angol szótárakkal is.

Emellett szintén jól használható a https://www.seslisozluk.net/

Másik nagy kedvencem a http://www.nedirnedemek.com/

Ez az oldal a keresett szónak nem csak az angol és török jelentéseit adja meg, hanem példamondatokkal is szolgál, valamint beépített keresztrejtvény-szótárt is tartalmaz.

Nagy szóbázissal rendelkező magyar-török szótár nem igazán van. Az alábbi szótár például mindössze 9000 körüli jelentéspárt tartalmaz https://dictzone.com/magyar-torok-szotar/

A másik viszonylag jó szótár pedig: https://szotar.lingea.hu/Torok-magyar

 

Török tanulást segítő weboldalak nem csak angolul

Ingyenesen letölthető magyar nyelvű török nyelvtani feladatokat tartalmazó, valamint török-magyar szókártyákat forgalmazó oldal. https://www.minikturkce.hu/

Aki rövid videókon keresztül szeretne egy-egy témában komolyabban elmerülni, annak az http://www.uzmantv.com/ oldalt ajánlom, ahol 3-4 perces videókban török szakértők segítségével mutatnak be különböző témákat. Ezek a videók a legáltalánosabb főzéssel kapcsolatos videóktól a törökországi ingatlanvásárlásig bezárólag mindenféle témát felölelnek. Szóbeli nyelvvizsgára készülőknek ideális.

Persze a YouTube-on is rengeteg anyag van fent. Csak győzzön az ember szemezgetni belőlük.

Összeállítottam két YouTube lejátszási listát, az egyiket kezdőknek: https://www.youtube.com/playlist?list=PL5uLd8UCsS8uO9Han2v8ddi21U-m1v-OV, a másikat haladóknak ajánlom: https://www.youtube.com/playlist?list=PL5uLd8UCsS8tg-oIRPkzE3NJxje3bNLjL

Akik már valamennyire tudnak törökül az https://eksisozluk.com/ oldalt is tanulmányozhatják. Itt a különböző kifejezéseket a török emberek saját bejegyzésein keresztül más szemszögből, olykor humoros formában láthatjuk.

Ne feledkezzünk meg a török Wikipédiáról sem https://tr.wikipedia.org/wiki/Anasayfa, ami ugyan le van tiltva jelenleg Törökországban, de idehaza továbbra is elérhető és más nyelvekkel együtt olvasva nagyon jó szókincsfejlesztő eszköz.

Magyar nyelven a Türkinfó oldalán tudunk törökül gyakorolni. http://turkinfo.hu/torok-nyelvtanulas/

A Yunus Emre Intézet oldala is hasznos tippeket adhat: http://budapeste.yee.org.tr/hu_HU/magazines/

A Facebookon csatlakozhattok a tematikus csoportjaimba is.

A legnagyobb csoport a Bátran törökül! https://www.facebook.com/groups/700532556794895/, ahol alapvetően bármilyen kérdést feltehettek a török nyelvtanulással és kultúrával kapcsolatban.

A következő kisebb csoport a Bátran törökül 2.0 https://www.facebook.com/groups/116083579027377 már tematikusabb, itt csak nyelvtanulással foglalkozunk.

A harmadik csoportot pedig haladóknak szántam. Török kávéház haladóknak: https://www.facebook.com/groups/461805217530274

Ezen kívül két Facebook oldalam is van.

Az Interpreter on the road https://www.facebook.com/toroktanar/ török- és magyarországi aktualitásokkal foglalkozik.

Az ingyenes török nyelvleckék oldalam pedig egy régebbi ötletem a különböző linkek összegyűjtésére. https://www.facebook.com/ingyenesnyelvleckek/

https://issuu.com/home/ oldalon egy rövid regisztráció után ingyen olvashatjátok a legtöbb török regényt és szótárt.

Az Issuu-n található török könyvtáramba jelenleg 205 magazint és könyvet gyűjtöttem össze. Az alábbi linken férhettek hozzá: https://issuu.com/zsofiakraus/stacks/6daa292261cd41109a64dc7283a646b6

Az Instagramon is rendszeresen posztolok szótanulást segítő bejegyzéseket: https://www.instagram.com/krauszsofia/

https://dmags.net/ oldalon pedig előfizethettek bármelyik török folyóirat és magazin digitális példányára.

Akár Grimm-mesék segítségével is tanulhatunk törökül. Az alábbi linkek török-magyar mesepárokat tartalmaznak:

https://www.grimmstories.com/language.php?grimm=153&l=tr&r=hu

https://www.grimmstories.com/language.php?grimm=021&l=tr&r=hu

https://www.grimmstories.com/language.php?grimm=133&l=tr&r=hu

 

Angol nyelvű török tanítást célzó oldal viszont sok van. Lássunk néhányat közülük.

Loecsen - Learn Turkish online: https://www.loecsen.com/en/learn-turkish

Turkish basics: http://www.turkishbasics.com/

Babbel: https://www.babbel.com/learn-turkish-online

Fluent in 3 months: https://www.fluentin3months.com/turkish/ Ezt az oldalt közelebbről is ismerem, mert találkoztam a tulajdonosával Isztambulban egy Couchsurfing összejövetelen. Benny egy olyan ír srác, aki úgy döntött, hogy bejárja a földet és közben nyelveket tanul. Minden országban csak 3 hónapot marad és az alatt az idő alatt megpróbálja megtanulni a helyi nyelvet társalgási szinten. Az a célja ezzel, hogy megmutassa, senkinek sem lehetetlen megtanulni egy idegen nyelvet, csak a helyes módszert kell megtalálnia hozzá. Rengeteg tippel látja el olvasóit, így mindenképpen érdemes követni az oldalt.

Turkish class: http://www.turkishclass.com/

Hands on Turkish: http://handsonturkish.com/learn-turkish/

Turkish class 101: https://www.turkishclass101.com/

Turkish tea time: https://turkishteatime.com/

Manisa Turkish: http://www.turkishlanguage.co.uk/

Ezen az oldalon online beszélgetőtársat és anyanyelvi tanárt találhattok. Továbbá pénzkereseti lehetőség is lehet annak, aki magyart, angolt, törököt vagy más nyelvet tanítana online. http://italki.com/

A másik nagy segítséget a különböző telefonos alkalmazások jelentik. Erről a témáról külön írok majd egy cikket.

Jó tanulást kívánok mindenkinek!

süti beállítások módosítása